Szerecsendió

Egykor komoly harc folyt a szerecsendiófa virágjának és magjának kereskedelméért. Manapság gyantás, édeskés íze főleg ünnepi süteményekben lelhető fel.

A szerecsendió mint fűszer

A növény magja (szerecsendió) és a magot körülvevő köpeny (szerecsendió-virág) egyaránt felhasználható fűszerként. Az európai és ázsiai konyha gyakorlatilag elképzelhetetlen a szerecsendió melengető, gyantás, édes íze nélkül. Amikor a 16. században a portugálok felfedezték az indonéziai Banda-szigetcsoportot, titokban tartották a szerecsendió forrását. Száz évvel később a szigetcsoport holland fennhatóság alá került, és egy ideig a hollandok tartották ellenőrzésük alatt a szerecsendió kereskedelmét. Azonban a tengerészeket kísérő galambok magukkal vitték a magokat a környező szigetekre, így a fűszer egyre inkább kezdett elterjedni.

Szerecsendiót tartalmazó termékek

Szerecsendió, egész

Felhasználás

A szerecsendió a fahéjhoz, a csillagánizshoz és a szegfűszeghez hasonlóan ünnepi fűszerként terjedt el. Leggyakrabban süteményekben, péksüteményekben és édességekben használják, de burgonyapüré, különféle raguk, kolbászok, valamint mediterrán, indiai és arab zöldség- és húsételek ízesítésére is tökéletes. Még a klasszikus besamel mártáshoz is szükség van egy csipet őrölt szerecsendióra. A szerecsendió különösen jól illik a kardamomhoz, a borshoz, a gyömbérhez, a szegfűszeghez és a fahéjhoz – lényegében bármilyen fűszerrel remekül kombinálható! A szerecsendió-virágot hagyományosan édes fogásokhoz használják, míg a szerecsendió tökéletes választás sós ételek és tejtermékek ízesítéséhez.

Tipp!

A szerecsendiót csak sütés után add a húshoz és a halhoz, mivel magas hőfokon hevítve az íze kesernyéssé válhat.

Kapcsolódó receptek

30—40 Perc
Tócsni füstölt pisztránggal
30—40 Perc Közepes

Ursprungsland von Muskatnuss auf der Weltkarte: Indonesien

A növény

A szerecsendiófa akár 20 méter magasra is megnőhet, és évente 1500–2000 baracknagyságú termést hoz. A termésen belül a szerecsendió-virág néven ismert, narancsos-pirosas magköpenyben bújnak meg a magok, azaz maga a szerecsendió. Több hétig tartó szárítás után a magköpenyből eltávolított magokat fűszerként használják fel. A szerecsendiófa a kelet-indonéziai Banda-szigetcsoportról származik, bár manapság a szigeteken már egyáltalán nem nő vadon a növény. A szerecsendió-virág név megtévesztő, hiszen ez valójában nem más, mint a magokat körülvevő köpeny – a fa valódi virágjait nem használjuk fűszerként.